Tiszta vérű család második gyermekeként láttam meg a napvilágot Bristolban, 35 évvel ezelőtt. Apám már nem is akart, hiszen egy fia már született neki és úgy érezte, felesleges még egy 'trónörökös'. Anorral fiatal korukban még megértettük egymást, jóban voltunk, de a fivérem el kezdett hasonlítani apámra, és így a kapcsolatunk lassan elromlott. Anyám mindig gondoskodással fordult felém, ő nem érzett feleslegesnek.
Tíz éves korunkig ment a folytonos versengés, a balhé és egyéb elfoglaltságok, amivel ki tudtuk egymást akasztani. A szüleink már nem tudtak velünk mit kezdeni. Általában én voltam az, aki alulmaradt, de reménykedtem benne, hogy majd egyszer... majd egyszer ez másként lesz. Aztán apánk meghalt egy összetűzés végkifejleteként. Anyánk teljesen magába zuhant, Anor is, de nem látszott rajta, nem mutatta ki érzéseit. Itt megváltozott minden...
Összevesztünk a fivéremmel annyira, hogy ő el is költözött apám testvéréhez, nem tudott többet elviselni maga mellett. Egy kicsit örültem is neki, hogy anyám is lel egy kis nyugtot tőlünk és persze én is. A következő pár évem nyugodt volt.
12 éves koromban felvételt nyertem a Wilianbe, az Amira házba kerültem. Ekkor találkoztam újra bátyámmal, aki már egy évvel felettem járt és Famine házban volt. Ami mondjuk nem volt meglepő, egyáltalán, mindig is ide tudtam elképzelni. Már nem voltunk annyira mogorva viszonyba egymással. Ő titkolta, hogy én vagyok az öccse, szerintem le is tagadott. A nevét is megváltoztatta, felvette nagynénje nevét. Azért megpróbálta megkeseríteni az életemet apró részletekben, de nem sikerült neki. Ismert lettem az iskolában, sokan bomlottak utánam és én ki is használtam ezt a helyzetet, hiszen végre nem alul voltam.
A varázslóiskola elvégzése után, nem is láttam többet Anort. Rögtön az iskola után felkértek kviddics edzőnek egy csapathoz, amit elfogadtam és éveken keresztül segítettem a csapatot az ismertség felé. Jó ideig itt dolgoztam, mire nagybátyám felkért, hogy jöjjek vissza a Wilianbe, tanítani a tűzmágiát, hiszen kiválótól is jobbra vizsgáztam belőle. Otthagytam a csapatot és visszatértem a Wilianbe. Pár évig tanítottam csak mire nagybátyám meghalt. Rám hagyta az iskola vezetését. Ezért hívott ide, tudta, már előre hogy vége lesz ...
Egy év vezetés után, Anor megjelent nálam egy éjszakán. Anyánk halálhírét hozta. Egyszerre minden a nyakamba zúdult, tönkrement a kapcsolatom, lemondtam a tanári posztról és csak az iskola vezetésével foglalkoztam. Bent ültem az irodámba egész nap, senkit nem fogadtam.
Gyászom után újra társaságba kezdtem járni, majd megismertem Lydiát, aki a mai napig a kedvesem és immáron jegyesem is. Gyökerestül megváltozott az életem, de jó irányba. Az, hogy mit hoz a jövő számomra, hamarosan kiderül.